Cinema Special 1993/10 - 2. rész

Folytassuk ezen a szép tavaszi vasárnap reggelen a nosztalgiázást a Cinema magazin 1993/10. számával!

A FORGATÁS

Éppolyan izgalmas volt a Jurassic Park készítésének története, mint a film maga. Trükkök, sztárok és a forgatás - Bert Büllmann, a Cinema szerkesztője a slágerfilm kulisszái mögé pillant.

Michael Crichton fejében kezdődött a dolog. A bestsellerek neves szerzője már 1981-ben tervezett egy forgatókönyvet, amiben dinoszauruszok futnak ámokot, de abból aztán nem lett semmi. Ehelyett Crichton regényt írt az ötletből. 1990-ben fejezte be az Őslénypark kéziratát. (A könyv kritikáját lásd CINEMA 1993/9.) Elég okos volt hozzá, hogy még a megjelenés előtt felkínálja a filmjogokat Hollywoodban. A nagy gyártók elkeseredett harcba kezdtek a jogokért, és az Universal stúdió került ki győztesen. Nem azért, mert többet kínált, mint a 20th Century Fox vagy a Warner, hanem mert olyan rendezőlegendát állított csatasorba, mint Steven Spielberg. E.T. szülőatyja simán kenterbe verte Joe Dantét (Fox) és Tim Burtont (Warner). "Spielberg egyszerűen a legjobb az ilyen filmekhez - mondja Crichton. - Ismeri a produkció műszaki oldalát is, és nem hagyja, hogy az diktáljon."

Szauruszok - igaziak, mint még soha

Spielberg azonnal munkához látott. 1990 decemberében, amikor még a Hookon dolgozott, megbízást adott Stan Winston effektspecialistának (ő készítette az Aliens és a Terminator 2. trükkjeit), hogy fabrikáljon dinoszauruszokat. Spielberg: "Az én dinoszauruszos filmem lesz a legigazibb a világon."

Winston és csapata a Tyrannosaurus Rex gyártásával kezdte. Hat méter magas robotmodellt építettek fém csontvázzal, a benne rejlő hidraulikus mozgatóelemeket habgumiból készült gyíkbőr fedte el. A közeli felvételekhez Winston épített egy másik T-Rexet: a felső részt egy repülőgáp-szimulátorra szerelték fel, ezzel életszerű mozdulatokat lehetett imitálni. Az alsó részt technikusok mozgatták. Winston Creature Shop nevű cégének többi munkatársa további dinókat barkácsolt; Velociraptort és Dilophosaurust, ezek szintén életnagyságú távirányítható modellek voltak.

Ellie és Alan egyik első reakciója

Forgatás forgatókönyv nélkül

1992 januárjában kezdtek dolgozni a díszleteken. Ezeket az Universal stúdió öt színpadán és a Warner hatalmas, negyvenszer hatvanöt méteres 16-os színpadán építették fel John Berger berendező irányítása alatt. Ekkor még nem volt végleges forgatókönyv, mert Spielbergnek nem tetszett, amit Crichton félmillió dollárért megírt. Malia Scotch Marma, az írónő, aki elejétől végig átírta a könyvet, ugyancsak felsült: "Steven rám nézett, és azt mondta, hogy bár kétszer is elolvasta a forgatókönyvet, de szerinte nem működik. Igaza volt, mégis ez volt életem egyik legpocsékabb pillanata. "Az idő sürgetett, a gyártás már elkezdődött, és ment minden gőzerővel" - forgatókönyv nélkül. Spielberg tervezői már a storyboardon dolgoztak (Crichton regénye alapján), és Phil Tippet, az effektusok guruja, a "go-motion" feltalálója, aki közben csatlakozott Stan Winston csapatához, már az első jeleneteket forgatta miniatűr szauruszmodellekkel. "Ez arra jó, hogy Stevent segítse a képek elképzelésében, mire életnagyságú modellekkel kezdenek forgatni" - így Tippet. Nem is sejtette, hogy néhány számítógépőrült George Lucas speciális effektusokat gyártó cégénél, az Industrial Light and Magicnél (ILM) éppen élete legnagyobb fúrását készíti elő ellene, amivel teljesen feleslegessé teszi a go-motiont.

Varázslat számítógéppel

Az ILM-nél persze értesültek Spielberg dinós tervéről. Bár megbízásuk nem volt, az ILM leállíthatatlan számítógépes grafikusai egy hordányi szauruszt álmodtak a képernyőre, modellek nélkül, csak úgy grafikusan. Az eredmény döbbenetes hatást váltott ki, amikor a büszke számítógépbűvészek bemutatták a jelenetet, Spielberg azonnal feladta tervét, hogy Stan Winston modelljei mellett Tippett go-motion technikáját használja, és átnyergelt a számítógépes grafikára. Tippett kész volt: "Láttam ezt az új technikát, és rájöttem, hogy kihalt állatfaj vagyok." Ennek ellenére Tippettet sem nélkülözhették, hiszen az ő modelljei inspirálták az ILM grafikusait, és ő adott tanácsot a bonyolult mozdulatsorok megtervezésekor.

Dennis Muren (ILM), Stan Winston, Phil Tippett és Michael Lantieri () a szobrocskáikkal

Hurrikán Hawaiin

Röviddel a forgatás megkezdése előtt végre a forgatókönyv is elkészült. David Koepp, a Jól áll neki a halál szerzője dolgozta át Crichton könyvét úgy, hogy Spielberg tetszését is elnyerte. Megkezdődhetett a munka! 1992. augusztus 24-én Spielberg először kiáltotta a hawaii Olekele kanyonban, a Kauai mellett, hogy "action!" Már három hónappal előtte elkezdték a díszletépítést: a hatalmas elektromos kerítést, a helikopterleszállópályát, a Jurassic Park látogatóközpontját. Stan Winston csapatának jutott az a kellemetlen feladat, hogy a Los Angelesben összerakott, életnagyságú Triceratopsmodelljüket Kauaira vigyék. Spielberg tökéletes realizmust akart: szabad dinoszaurusz a szabad ég alatt. A vastag bőrű sztárok mellett persze a színészeket is oda kellett juttatni: egy sor jól menő, de nem túl híres színészt, akik "nem kerülnek milliókba", ahogy Spielberg mondta. Először Richard Attenborough-t a milliárdos Hammond és Jeff Goldblumot a matematikus Malcolm szerepére választotta ki Spielberg. "Mindkettejüket a típusuk miatt választottam." Laura Dern (Veszett a világ) és Sam Neill (Halálos nyugalom) egészítették ki a szereposztást a paleontológus pár szerepében. Mindegyik színész tisztában volt vele, hogy teljesítményüket messze elhomályosítja majd a film trükktechnikai oldala, de ahogy Laura Dern mondta: "Nekem mindegy volt. Élveztem, hogy dinoszauruszokkal forgathatok. A szívem a Triceratopsé." Alig értek véget a forgatási munkák, Hawaiit elérte az Iniki hurrikán. Árvíz által elöntött utcák nehezítették a csapat hazajutását, de szerencsére addigra minden jelenet dobozban volt már.

A dinók Hollywoodban

Otthon, Hollywoodban Spielberg azonnal az egyik kulcsfontosságú jelenettel kezdte: a Velociraptorok támadásával a konyhában. Ehhez a 24-es számú stúdió színpadán építettek fel egy hatalmas konyhát, amibe beletervezték a 21 animátor helyét is, akik a raptorokat irányították. Szekrényekben és a padló alatt rejtőztek. Spielberg: "A színészeknek kvázi át kellett mászniuk a bábosokon." Stan Winston hatalmas sikert könyvelhetett el a konyhai jelenettel. raptormodelljei beváltak. Spielberg és a teljes csapat el volt ájulva. A következő jelenetek - pár száz méterrel arrébb, a 23-as színpadon - már szinte rutinból peregtek: Laura Dern a generátorteremben egy raptorral küzd. Minden ugyanolyan simán ment, mint a konyhai felvételnél. Eredetileg ezután Montanába kellett volna repülnie mindenkinek, hogy ott az ásatási jeleneteket felvegyék, de

Spielberg úgy döntött, hogy mégis inkább Kaliforniában marad: "A Red Rock kanyonban forgattunk, a táj hasonlít Montanához, viszont megtakarítottunk 350 ezer dollár szállítási költséget." Szeptember 29-én vissza Hollywoodba, ahol közben John Berger és tervezői az Universal 27-es színpadán igazi műdzsungelt teremtettek, közepén a mamutfa, amiről a gyerekek a Brachiosaurust etetik. Itt forgatták a Dilophosaurus támadását (kézibáb és távirányítású modell keveréke), itt vették fel a vadász Muldoon haláltusáját, akit egy Raptor (raptorbőrbe bújt bábos) ejt el, és itt készült az a jelenet is, ahol a gyerekek etetik a Brachiosaurust, amit nyaktól felfelé Winston életnagyságban megépített, és kábelekkel meg számítógéppel mozgatott.

A T-Rex két méretben

Október 27-re ütemezték a Tyrannosaurus Rex támadásának forgatását. A Warner stúdió óriási 16-os színpadán ott állt Winston 7 tonnás, 6 méter magas szörnyetege bevetésre készen. A jelenet esőben játszódik, és Winston nem számolt azzal, hogy a T-Rex habgumi bőre úgy szívja magába a vizet, mint a szivacs. A modell egyre nehezebben mozdult. Minden egyes jelenet után szárogatni kellett a szauruszt. "A víztől bizonytalanabb lett a mozgása, de szerintem nem baj, ettől csak életszerűbb" - mondja Winston. Spielberg is lelkesedett. Egyszer csak úgy döntött, hogy a film csúcspontján még egyszer beveti a T-Rexet: a látogatóközpontban kellett volna összecsapnia a velociraptorokkal. "Lehetetlen" - ellenkezett Winston. A csarnokjelenethez épített díszlet nem felelt meg, egyszerűen nem fért be a gyík az épületbe. De Spielbergnek mégis igaza lett: a számítógépes grafikusok simán bevarázsolták a T-Rexet a csarnokba, és ez ugyanolyan hiteles volt, mint Winston modellje. November 30-án, a hivatalos forgatási záróra előtt 12 nappal, 82 forgatási nap után csattant utoljára a csapó a Jurassic Park forgatásán.

Az utolsó simítások 

Most következett csak a munka dandárja az ILM-nél. A számítógépes animációval létrehozott szauruszokat, illetve azok fémvázát át kellett vinni a vászonra, be kellett húzni izmokkal és bőrrel, és be kellett illeszteni a filmbe. Spielberg közben már Lengyelországba utazott, hogy megkezdje a munkát a Schindler listája című filmjén. A Jurassic utolsó simításait tehát műholdas összeköttetésen keresztül felügyelte. Közben John Williams, a zeneszerző lankadatlanul dolgozott a film zenéjén, a hangtechnikusok pedig a dinókat hangolták. A Velociraptorok dühös libákként sziszegtek, delfinként csipogtak és dürrögtek, mint a darvak. A Tyrannosaurus Rex hangjához az elefánt, az aligátor, a pingvin, a tigris és a kutya hangját kutyulták össze. 1993. május végére az utómunkálatok is befejeződtek. Michael Crichton tizenkét év előtti látomása végre valósággá vált. Ismét a dinoszauruszok uralják a Földet, de legalábbis a mozijait.

FOLYTATJUK...