Brachiosaurus

Ultimate Trailer

Az Egyesült Államokban már egy hetet sem kell várni a Jurassic Park 3D bemutatójára (igaz, nálunk még több mint egy hónapot), íme, a legújabb előzetes:

Az új filmzene

A húsz éves jubileumi újravetítés alkalmából újra kiadásra kerül a Jurassic Park filmzenéje is. John Williams  és zenei szerkesztője, Ramiro Belgardt ráadásul négy - korábban ki nem adott - témával megtoldotta az eredeti tracklistet, ami a következőképpen módosul:

1. Opening Titles
2. Theme From Jurassic Park
3. Incident At Isla Nublar
4. Journey To The Island
5. The Raptor Attack
6. Hatching Baby Raptor
7. Welcome To Jurassic Park
8. My Friend, The Brachiosaurus
9. Dennis Steals The Embryo
10. A Tree For My Bed
11. High-Wire Stunts
12. Remembering Petticoat Lane
13. Jurassic Park Gate
14. Eye To Eye
15. T-Rex Rescue & Finale
16. End Credits
17. The History Lesson (2:28)
18. Stalling Around (2:32)
19. The Coming Storm (3:58)
20. Hungry Raptor (2:05)


Az új anyag (ami itt érhető el) pontosan 11 perccel és 3 másodperccel lesz hosszabb, mint az 1993-as első kiadás. És hogy hol is hallhatóak az új témák a filmben?

The History Lesson: amikor Hammond Alannel és Ellie-vel beszélget az ásatás helyszínén valamint amikor Grant a gyerekekkel a dzsipeknél

Stalling Around : a DNS rajzfilm alatt

The Coming Storm: a Triceratops jelenet végén, a közelgő viharnál, valamint a T-Rex üldözés alatt

Hungry Raptor: egyrészt Muldoon halála előtt, másrészt pedig a "Making of.." fináléja részeként



Így már csupán három még kiadatlan téma maradt a filmből:

You Bred Raptors (0:30): mikor Alan a kezében tartja a raptorfiókát
The Trouble With Dennis (1:15): Nedry szökésekor az esőben
System Ready (0:49): eredetileg névtelen track, akkor hallható, amikor Arnold lekapcsolja a rendszert

A hazai poszter

Megérkezett a Jurassic Park 3D magyar posztere is:

5 ok, amiért a JP 4 a legjobb rész lehet (és 1, amiért nem)

Egyértelműen megosztja a közönséget - sőt, a rajongótábort is - a Jurassic Park 4 elkészítése. Nem mindenki ért egyet azzal, hogy szükség van egy újabb bőrt lehúzni a témáról, sokan viszont tűkön ülve várják a bemutató napját, ami jelenleg 2014. június 13. Az aggodalmak alapját leginkább a harmadik rész visszafogott sztorija (és ezáltal visszafogott sikere) képezi, véleményem szerint viszont az utolsó film egyben a mélypontot is jelentette, vagyis csak fantáziadúsabb történet jöhet. A Watchculture összeszedett öt okot, ami miatt igenis bizakodhatunk, lássuk őket!

5. Az SFX/CGI fejlődése

Az első film korábban soha nem látott számítógépes grafikát használt, ami mérföldkő volt a filmkészítés történetében, de a CGI kínálta lehetőségeket még finoman szólva sem aknázták ki kellőképpen. Persze ennek ellenére a film tökéletesen megállja a helyét a mai napig e tekintetben is. A grafika és a speciális effektusok keveréke tökéletes látványvilágot hozott létre, ami hibátlan vizuális hazugságokkal tömte a szemünket, de alighanem ezt mindenki megbocsátja.

Az azóta lezajlott technikai fejlődés elképesztő méreteket öltött, még a 2001-es JP III. óta is. Elméletileg a negyedik részben az eddigi legszebb és legfélelmetesebb dinoszauruszokat láthatnánk, nem is beszélve az állatokat körülvevő pazar környezetről. Egy dolgot tehát szinte biztosra vehetünk, a Jurassic Park 4 rendkívül látványos lesz.

4. A kormánynál: Colin Trevorrow

Mindenki jól tudja, hogy az első két JP filmet Steven Spielberg rendezte, akinek a történetmesélő képességét csak a képzelőereje haladta meg. Tökéletes személy volt a feladatra. Aztán jött Joe Johnston, akinek voltak egész jó filmjei is karrierje során, de a JP III. nem tartozik ezek közé. A negyedik rész esetében pedig a választás briliánsra sikeredett Colin Trevorrow személyében, aki tavaly debütált rendezőként az egyszerre egyszerű, édes, vidám és megható Kockázatos túra című filmjével. Trevorrow neve még J.J. Abrams előtt felvetődött a Star Wars VII kapcsán is.

Hogy miért jó, hogy ő kapta a filmet? Trevorrow ismét emberközelivé teheti a franchise-t, ami a folytatások során eléggé eltávolodott ettől az iránytól. Persze az igazi sztárok továbbra is a dinoszauruszok lesznek, de emberi kapcsolatok és személyes konfliktusok nélkül a negyedik rész sem lenne az igazi.

3. A történet fejlődése

A Jurassic Park 1993-ban ejtette ámulatba a világot,  Az elveszett világ 1997-ben került bemutatásra, míg a JP III. óraműpontossággal újabb négy év múlva, 2001-ben érkezett. A pontosság hátulütője azonban az lett, hogy minden alkalommal egy kicsivel gyengébb eredmény született. Nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a népszerűségi hullám meglovaglásának, mint egy igazán erős történetszál megalkotásának? Lehetséges.

A negyedik rész, már a JP III. bemutatója után azonnal szóba került. Steven Spielberg sokat rágódott az új történeten az elmúlt 12 évben. Találkozhattunk elég vad ötletekkel is, de talán ennyi idő alatt sikerült egy olyan letisztult alapsztorit kidolgozni, ami méltó lesz az első részhez.

2. Szükségünk van szörnyekre és varázslatra

A Jurassic Park sikerének titka, hogy ijesztő és elbűvölő volt egyszerre. Ma újra készen állunk arra, hogy hatalmába kerítsen minket ez a kettős érzés. Az elmúlt években rengeteg szörnnyel találkozhattunk a vásznon. Közülük volt sok jó, sok olyan, ami jobb volt, mint amit vártunk, de a többségük mégis borzalmas lett. Miért? Mert hiányzott a varázs! A Jurassic Park 4 esetében - noha továbbra sem ismerünk semmi konkrétumot például a szereplőgárdával kapcsolatban sem - garantált, hogy ismét azt érezzük majd a dínók láttán, amit 1993 nyarán/őszén, amikor Dr. Grant és Dr. Sattler társaságában felfedeztük ezeket a csodálatos állatokat.

1. Tudjuk, mit várhatunk(?)

Teljesen nyilvánvaló, hogy mit várunk a következő Jurassic Park filmtől. Valójában azonban semmit sem tudunk. Az első részben megismertük a Nublar-szigetet, a másodikban tettünk egy kitérőt az Államokba, míg a harmadikban (a második résszel egyetemben) a Sorna-szigetet járhattuk be a vadon élő dinoszauruszok társaságában. Ugyan mi jöhet még?

Talán egy új kontinens, talán időutazás (bár ez elég furán hangzik) vagy valami teljesen új ötlet? Ha sikerül távol tartanunk magunkat az időközben majd szép lassan ki-kiszivárgó képektől, videóktól, pletykáktól (ami persze kizárt dolog), akkor jó esélyünk van, hogy valami nagyon nagy meglepetés érjen minket 2014-ben. 

De nem ütheti meg az első film sikerét

Technikai szempontból az új epizód lepipálhatja elődeit, de bármit is hoz a negyedik rész, ha az évtized filmje lesz is, egész biztosan nem lesz képes túlszárnyalni az első rész sikerét. Semmi sem fogható ugyanis a Jurassic Parkban tett első látogatás varázsához. Semmi sem érhet fel ahhoz, amikor először megpillantottuk a T-Rexet az esőben. Semmi.

Dilophosaurus

Cinema Special 1993/10 - 4. rész: Michael Crichton (1942-2008)

A 2008-as év duplán is fájdalmas a Jurassic Park rajongói számára, ugyanis Stan Winston után a produkció másik oszlopa, Michael Crichton is távozott. A mai rész középpontjában ő áll:

Mr. Őslénypark Michael Crichton - Az antifantaszta

Michael Crichton könyveire rákap az ember. Az Őslénypark szerzője a modern tudományról vallott kritikus nézeteit feszülten izgalmas és tanulságos thrillerrejtvénybe csomagolja. A CINEMA most bemutatja ezt a nyilvánosságot kerülő chicagói zsenit.

Mindenekelőtt egy fontos információ mindenki figyelmébe, aki a cikk olvastán a következő könyvesboltba rohan, és nem akarja, hogy a személyzet hülyének nézze. A szemüveges kedves úr nevét nem úgy ejtik, hogy "kriston, "krihtonn" vagy "kriktn", hanem úgy, hogy "krájtn"! (Hihetetlen, hogy ez nyomtatásban megjelent - szerk.)

Néhány évvel ezelőtt, mármint az Őslénypark előtti időkben, ez valami kevéssé érdekelt bárkit is. A széles nyilvánosság Michael Crichtont addig csak mint a sok amerikai thrilleríró egyikét ismerte, akinek az arca legfeljebb a pályaudvari könyvárus pultjáról ismerős. Az 1942. október 23-án Chicagóban született, két méter hat centis óriásnak ez nem is fájt nagyon. Ugyanis nem fűlik a foga hozzá, hogy ő legyen a középpontban. Ám vége szakadt a békés éveknek. Crichton menő lett! Mindenki őt akarja. Mindenekelőtt Hollywood, aki az "egyszerre mesebeli óriást és Robert Redfordot" (Cosmopolitan) lassan dollárba akarja fojtani. Az Universal 1,5 millió dollárt köhögött ki az Őslényparkért, a szomszédban trónoló Foxnak a Gyilkos nap egymilliót ért. De a huszonegyet mégis a Warner Bros. vágta ki. A stúdió 2,5 millió dollárt fizetett Crichtonnak legújabb, Disclosure (Zaklatás) című regényéért, ami 1994 tavaszán jelenik meg Amerikában. Ez még nem elég, mert producerként a szerző további ötszázezret kaszál, és további negyedmillió üti a markát, ha a könyv bestseller lesz, amiben még három korábbi neje sem kételkedhet.

Elég szép mérleg egy olyan ember számára, aki az íráshoz annak idején azzal a zsenge nagyképűséggel fogott hozzá, hogy "írni minden idióta tud". Eredetileg az egyetem melletti zsebpénz-kiegészítésnak szánta at írást. Tekintve, hogy nagyon kevés idiótának sikerül 26 éves korában a legjobb krimiért járó Edgar Awardot megkapni (negyedik könyvéért, az A Case of Needért, amit Jeffery Hudson álnéven adott ki), Crichton megengedhette magának, hogy arrogáns legyen. Már gimnazista korában, Roslyn városában, Long Islanden dukált neki a csodagyerek skatulya. 14 évesen jelent meg első írása a New York Timesban, a Harvardon antropológusként szinte balkézről végzett, majd 22 évesen Cambridge-ben fogadták docenssé, megelőzve sok kortársát. Mire 1969-ben a Medical School Harvardon doktorrá avatták, a gyógyíthatatlan Hitchcock-rajongónak már hét regénye jelent meg John Lange név alatt - mind krimi a javából. Az orvoskollégák cinizmusától visszarettenve Crichton lemondta állását a massachusettsi General Hospitalban, és egészen az írásnak szentelte magát. De ez nem volt elég. A húsz regény és szakkönyv mellett hat mozifilm, különféle forgatókönyvek és egy szabadalmazott számítógépes játék is szárad az univerzális zseni lelkén. Professzora a Harvardon már akkoriban látta, hogy valami nincs rendjén: "Tudtam, hogy feladja az orvosi hivatást. Ahhoz túl élénk a fantáziája."

Ami persze nem jelenti azt, hogy Michael Crichton őrült fantaszta. Nála jobban kevesen értenek ahhoz, hogyan lehet a tudomány falatkáiból, tényekből és tiszta képzeletből olyan képeket komponálni, amelyek épp csak hajszálnyira húznak el a realitás mellett, és ettől roppant hitelesek. Emellett még a feszültség és a bonyolult dolgok egyszerűsítésének is nagymestere. Újra és újra áttöri a thriller cselekményszövetét, és szereplőit oldalakon át húzódó filozófiai és pszichológiai fejtegetésekbe kergeti, miközben a részletesen kifejtett téma iránti kíváncsiságát beleplántálja az olvasóba is. Azután ripsz-ropsz: az intellektuális gyorsmenütől új erőre kapva az olvasó máris az értetlen analitikus szerepében találja magát, és kielégítetlen kutatási vágytól hajtva a legvalószínűtlenebb dolgok kellős közepén matat a többi szereplővel együtt. Mindezek következménye a nehezen gyógyítható crichtoni kór, aminek jellemző tünetei az étvágytalanság, szótlanság, sápadtság és vörös, karikás szemek.

Egy-egy Crichton-könyv fogyasztása előtt a következő javallatot tartsa észben a kedves olvasó:
1. Előtte kiadósan egyen és aludjon.
2. Mondjon le minden találkozót.
3. Húzza ki a telefont és szerelje le a kilincset.
Tehát nyomás a könyvesboltba, és ne felejtse: krájtn!

Bernd Teichmann


Michael Crichton fontosabb művei a teljesség igénye nélkül:

1969 - Az Androméda-törzs (The Andromeda Strain )
1972 - Az átprogramozott ember (The Terminal Man)
1975 - A nagy vonatrablás (The Great Train Robbery)
1976 - Ködsárkányok (Eaters of the Dead) - ebből készült A 13. harcos című film
1980 - Kongó (Congo)
1987 - A gömb (Sphere)
1990 - Őslénypark (Jurassic Park)
1992 - Gyilkos nap (Rising Sun)
1994 - Zaklatás (Disclosure)
1995 - Szörnyek szigete (The Lost World)
1996 - Repülő koporsó (Airframe)
1999 - Idővonal (Timeline)
2002 - Préda (Prey)
2004 - Félelemben (State of Fear)
2006 - A következő (Next)
2010 - Kalózvizeken (Pirate Latitudes)

Megvan a vezér!

Mindenki döntse el magában, hogy jó vagy rossz hír, de úgy fest, megvan a Jurassic Park 4 rendezője Colin Trevorrow személyében. Személy szerint mindenképp jó hírnek tartom, hogy végre van hivatalos konkrétum, ráadásul a hírek szerint egy nagy Jurassic Park rajongóval van dolgunk, akit a Kockázatos túra (Safety Not Guaranteed) révén tehetséges rendezőnek is tartanak. Várjuk a további fejleményeket!

Egy újabb TV-spot

A minap egy újabb rövidke tévé előzetes látott napvilágot a Jurassic Park 3D kapcsán:

Triceratops

Cinema Special 1993/10 - 3. rész: Stan Winston (1946-2008)

A mai részben Stan Winstonnal, a dinoszauruszok atyjával foglalkozunk részletesebben, aki sajnos 2008. óta nincs köztünk. Munkássága viszont a mai napig meghatározza a filmekben, játékokban, képregényekben feltűnő dinoszauruszok külsejét. A négyszeres Oscar-díjas alkotó (egy a JP-ért) neve az újabb generációk számára is ismerős lehet a Vasember és az Avatar kapcsán. Lássunk egy rövid cikket róla a Jurassic Park apropóján 1993-ból :

A TEREMTŐK

A Jurassic Park kreatív technikusok és művészek csapatának terméke: színészek, operatőrök, tervezők, trükkmesterek és mindenekelőtt Steven Speilberg rendező, akinél összefutnak a szálak. Két ember játszott kulcsfontosságú szerepet a hatalmas projekt sikerében; Michael Crichton bestsellerszerző, akinek a képzelete megteremtette a klónozott szauruszokat, valamint Stan Winston, a speciális effektusok nagymogulja, aki az életszerű modelleket készítette. A CINEMA kettőjük portréját mutatja be.

Ő rémálmaink készítője. Ha valakinek Hollywoodban szörnyetegekre van szüksége, az Stan Winstonhoz fordul. A barátságos, szürke szakállas úr nikkel szemüvegével volt például a Terminator bábája, továbbá ő teremtette meg az Alien-lénykirálynőt, Predatort, Ollókezű Edwardot meg a Jurassic Park dinoszaurusztenyészetét. A CINEMA kaliforniai stúdiójában kereste fel Stan Winstont.


"A szauruszaimnak karaktere van!" - Stan Winston

Iszonyú teremtmények, ahova csak néz az ember. Stan Winston Creature Shop (Lénybolt) nevű stúdiójában, a kaliforniai Van Nuysban minden sarokban szörnyek álldogálnak. Alig heveri ki az ember az életnagyságú Predatorral való találkozást, befordul a sarkon, és ott vicsorog rá egy Velociraptor. Winston szörnyei valódibbak, mint Madame Tussaud viaszhírességei. Munkájáért a 47 éves lénykészítőt, aki 1972-ben nyitotta meg saját stúdióját, eddig három Oscarral és két Emmy-díjjal tüntették ki. A Terminator, az Aliens és a Predator az ő számlájára írhatók. Steven Spielberg tudta jól, csak Stan Winston jöhet szóba a Jurassic Park dinoszauruszainak megteremtésekor. Erre akkor jött rá, amikor tátott szájjal bámulta a Terminator 2. speciális effektjeit. Helyes volt a választás. Amibe Winston belefog, azt százszázalékosan csinálja. "Meggyőződésem, hogy elég idővel és pénzzel mindent meg lehet valósítani. A probléma akkor kezdődik, ha korlátozott összegből adott idő alatt kell valamit megcsinálni, aminek a lehető legtökéletesebbnek kell lennie" - magyarázza Winston. Alig lehetséges, hogy bármennyi pénzzel és idővel a szauruszai még ennél is meggyőzőbbek lehettek volna.

Az igényes Winston, aki a virginiai egyetemen festészetet és szobrászatot tanult, eredetileg színész akart lenni. Egészen más ember, mint amilyennek általában egy speciáliseffektus-varázslót és szörnycsinálót elképzelnénk. A pólós urat nem lengi körül semmilyen sötét, titokzatos aura. Ám elég csak "leszörnyezni" az alkotásait, máris rémületessé válik: "Én nem szörnyeket, hanem karakteres figurákat teremtek! Az én Tyrannosaurus Rexem például nem egyszerűen egy akármilyen gumirém, hanem egy bábjátékosok és technikusok segítségével életre keltett lény, aki Steven Spielberg instrukciói szerint színészkedik." Hát persze, doktor Frankenstein is ellenkezett, ha teremtményét "szörnynek" titulálták...

Stan Winston, a dinoszauruszok büszke atyja makulátlan pályára tekinthet vissza. Csak rendezői próbálkozásai (Pumpkinhead, A Gnom Named Gnorm) nem voltak sikeresek. "Ami nem jelenti azt, hogy nem fogom újra megpróbálni" - vallja. Mindenekelőtt azonban a speciális effektusokra koncentrál. Nemrégiben James Cameronnal és Steve Ross-szal megalakította a Digital Domain nevű céget, amely a számítógépes animáció új formáival fog kísérletezni. Winston okkal büszke munkájára és 70 alkalmazottjára. A Jurassic Park hatalmas sikere után alig tud menekülni a megbízások elől. Jelenleg a munkatervben olyan filmek szerepelnek, mint Neil Jordan Interview with the Vampire című filmje Anne Rice bestsellere alapján. "Csodás feladat - mondja Stan Winston. - Igazi vámpírokkal lepem meg a közönséget. Nem látnak majd sem festéket, sem pedig speciális effektusokat az arcukon. Abszurdul realisztikus lesz az egész, vagy ha úgy jobban tetszik, realisztikusan abszurd."

Scott Orlin/Bert Büllmann


Stan Winston legfontosabb filmjei a teljesség igénye nélkül:

1981 - Heartbeeps*
1982 - A dolog
1982 - Péntek 13 - 3.rész
1984 - Terminator - A halálosztó
1986 -  A bolygó neve:halál (Oscar: a legjobb vizuális effektusok)
1987 - Ragadozó*
1990 - Ollókezű Edward*
1990 - Ragadozó 2
1991 - Terminator 2. - Az ítélet napja** (2 Oscar: a legjobb maszk, a legjobb vizuális effektusok)
1992 - Batman visszatér*
1993 - Jurassic Park* (Oscar: a legjobb vizuális effektusok)
1994 - Interjú a vámpírral
1995 - Kongó
1996 - Dr. Moreau szigete
1997 - Az elveszett világ: Jurassic Park*
1999 - Ítéletnap
2001 - Pearl Harbor
2001 - A.I. - Mesterséges értelem*
2001 - Jurassic Park 3.
2002 - Az időgép
2003 - Terminator 3. - A gépek lázadása
2005 - Világok harca
2008 - Vasember
2008 - Indiana Jones és a kristálykoponya királysága
2009 - Terminator - A megváltás
2009 - Avatar

*Oscar-jelölés

Hasbro 2013

A 3D-s vetítés kapcsán a Hasbro idén is megjelentet néhány új JP figurát. Információink szerint a sorozat hivatalosan a Jurassic Park 2009 2. széria néven fut majd. A két dinó érdekessége (a színezés mellett), hogy eredetileg a G.I. Joe + Jurassic Park crossover sorozatban jelentek volna meg, amit azonban végül a Hasbro lefújt. Vajon várhatók további figurák is a Joe-s lomtárból? Nem kizárt, (ugyanis egy sztegoszauruszos kép is kering a neten) addig is íme az első kettő:

Allosaurus támadás

Pachyrhinosaurus ütközet

Cinema Special 1993/10 - 2. rész

Folytassuk ezen a szép tavaszi vasárnap reggelen a nosztalgiázást a Cinema magazin 1993/10. számával!

A FORGATÁS

Éppolyan izgalmas volt a Jurassic Park készítésének története, mint a film maga. Trükkök, sztárok és a forgatás - Bert Büllmann, a Cinema szerkesztője a slágerfilm kulisszái mögé pillant.

Michael Crichton fejében kezdődött a dolog. A bestsellerek neves szerzője már 1981-ben tervezett egy forgatókönyvet, amiben dinoszauruszok futnak ámokot, de abból aztán nem lett semmi. Ehelyett Crichton regényt írt az ötletből. 1990-ben fejezte be az Őslénypark kéziratát. (A könyv kritikáját lásd CINEMA 1993/9.) Elég okos volt hozzá, hogy még a megjelenés előtt felkínálja a filmjogokat Hollywoodban. A nagy gyártók elkeseredett harcba kezdtek a jogokért, és az Universal stúdió került ki győztesen. Nem azért, mert többet kínált, mint a 20th Century Fox vagy a Warner, hanem mert olyan rendezőlegendát állított csatasorba, mint Steven Spielberg. E.T. szülőatyja simán kenterbe verte Joe Dantét (Fox) és Tim Burtont (Warner). "Spielberg egyszerűen a legjobb az ilyen filmekhez - mondja Crichton. - Ismeri a produkció műszaki oldalát is, és nem hagyja, hogy az diktáljon."

Szauruszok - igaziak, mint még soha

Spielberg azonnal munkához látott. 1990 decemberében, amikor még a Hookon dolgozott, megbízást adott Stan Winston effektspecialistának (ő készítette az Aliens és a Terminator 2. trükkjeit), hogy fabrikáljon dinoszauruszokat. Spielberg: "Az én dinoszauruszos filmem lesz a legigazibb a világon."

Winston és csapata a Tyrannosaurus Rex gyártásával kezdte. Hat méter magas robotmodellt építettek fém csontvázzal, a benne rejlő hidraulikus mozgatóelemeket habgumiból készült gyíkbőr fedte el. A közeli felvételekhez Winston épített egy másik T-Rexet: a felső részt egy repülőgáp-szimulátorra szerelték fel, ezzel életszerű mozdulatokat lehetett imitálni. Az alsó részt technikusok mozgatták. Winston Creature Shop nevű cégének többi munkatársa további dinókat barkácsolt; Velociraptort és Dilophosaurust, ezek szintén életnagyságú távirányítható modellek voltak.

Ellie és Alan egyik első reakciója

Forgatás forgatókönyv nélkül

1992 januárjában kezdtek dolgozni a díszleteken. Ezeket az Universal stúdió öt színpadán és a Warner hatalmas, negyvenszer hatvanöt méteres 16-os színpadán építették fel John Berger berendező irányítása alatt. Ekkor még nem volt végleges forgatókönyv, mert Spielbergnek nem tetszett, amit Crichton félmillió dollárért megírt. Malia Scotch Marma, az írónő, aki elejétől végig átírta a könyvet, ugyancsak felsült: "Steven rám nézett, és azt mondta, hogy bár kétszer is elolvasta a forgatókönyvet, de szerinte nem működik. Igaza volt, mégis ez volt életem egyik legpocsékabb pillanata. "Az idő sürgetett, a gyártás már elkezdődött, és ment minden gőzerővel" - forgatókönyv nélkül. Spielberg tervezői már a storyboardon dolgoztak (Crichton regénye alapján), és Phil Tippet, az effektusok guruja, a "go-motion" feltalálója, aki közben csatlakozott Stan Winston csapatához, már az első jeleneteket forgatta miniatűr szauruszmodellekkel. "Ez arra jó, hogy Stevent segítse a képek elképzelésében, mire életnagyságú modellekkel kezdenek forgatni" - így Tippet. Nem is sejtette, hogy néhány számítógépőrült George Lucas speciális effektusokat gyártó cégénél, az Industrial Light and Magicnél (ILM) éppen élete legnagyobb fúrását készíti elő ellene, amivel teljesen feleslegessé teszi a go-motiont.

Varázslat számítógéppel

Az ILM-nél persze értesültek Spielberg dinós tervéről. Bár megbízásuk nem volt, az ILM leállíthatatlan számítógépes grafikusai egy hordányi szauruszt álmodtak a képernyőre, modellek nélkül, csak úgy grafikusan. Az eredmény döbbenetes hatást váltott ki, amikor a büszke számítógépbűvészek bemutatták a jelenetet, Spielberg azonnal feladta tervét, hogy Stan Winston modelljei mellett Tippett go-motion technikáját használja, és átnyergelt a számítógépes grafikára. Tippett kész volt: "Láttam ezt az új technikát, és rájöttem, hogy kihalt állatfaj vagyok." Ennek ellenére Tippettet sem nélkülözhették, hiszen az ő modelljei inspirálták az ILM grafikusait, és ő adott tanácsot a bonyolult mozdulatsorok megtervezésekor.

Dennis Muren (ILM), Stan Winston, Phil Tippett és Michael Lantieri () a szobrocskáikkal

Hurrikán Hawaiin

Röviddel a forgatás megkezdése előtt végre a forgatókönyv is elkészült. David Koepp, a Jól áll neki a halál szerzője dolgozta át Crichton könyvét úgy, hogy Spielberg tetszését is elnyerte. Megkezdődhetett a munka! 1992. augusztus 24-én Spielberg először kiáltotta a hawaii Olekele kanyonban, a Kauai mellett, hogy "action!" Már három hónappal előtte elkezdték a díszletépítést: a hatalmas elektromos kerítést, a helikopterleszállópályát, a Jurassic Park látogatóközpontját. Stan Winston csapatának jutott az a kellemetlen feladat, hogy a Los Angelesben összerakott, életnagyságú Triceratopsmodelljüket Kauaira vigyék. Spielberg tökéletes realizmust akart: szabad dinoszaurusz a szabad ég alatt. A vastag bőrű sztárok mellett persze a színészeket is oda kellett juttatni: egy sor jól menő, de nem túl híres színészt, akik "nem kerülnek milliókba", ahogy Spielberg mondta. Először Richard Attenborough-t a milliárdos Hammond és Jeff Goldblumot a matematikus Malcolm szerepére választotta ki Spielberg. "Mindkettejüket a típusuk miatt választottam." Laura Dern (Veszett a világ) és Sam Neill (Halálos nyugalom) egészítették ki a szereposztást a paleontológus pár szerepében. Mindegyik színész tisztában volt vele, hogy teljesítményüket messze elhomályosítja majd a film trükktechnikai oldala, de ahogy Laura Dern mondta: "Nekem mindegy volt. Élveztem, hogy dinoszauruszokkal forgathatok. A szívem a Triceratopsé." Alig értek véget a forgatási munkák, Hawaiit elérte az Iniki hurrikán. Árvíz által elöntött utcák nehezítették a csapat hazajutását, de szerencsére addigra minden jelenet dobozban volt már.

A dinók Hollywoodban

Otthon, Hollywoodban Spielberg azonnal az egyik kulcsfontosságú jelenettel kezdte: a Velociraptorok támadásával a konyhában. Ehhez a 24-es számú stúdió színpadán építettek fel egy hatalmas konyhát, amibe beletervezték a 21 animátor helyét is, akik a raptorokat irányították. Szekrényekben és a padló alatt rejtőztek. Spielberg: "A színészeknek kvázi át kellett mászniuk a bábosokon." Stan Winston hatalmas sikert könyvelhetett el a konyhai jelenettel. raptormodelljei beváltak. Spielberg és a teljes csapat el volt ájulva. A következő jelenetek - pár száz méterrel arrébb, a 23-as színpadon - már szinte rutinból peregtek: Laura Dern a generátorteremben egy raptorral küzd. Minden ugyanolyan simán ment, mint a konyhai felvételnél. Eredetileg ezután Montanába kellett volna repülnie mindenkinek, hogy ott az ásatási jeleneteket felvegyék, de

Spielberg úgy döntött, hogy mégis inkább Kaliforniában marad: "A Red Rock kanyonban forgattunk, a táj hasonlít Montanához, viszont megtakarítottunk 350 ezer dollár szállítási költséget." Szeptember 29-én vissza Hollywoodba, ahol közben John Berger és tervezői az Universal 27-es színpadán igazi műdzsungelt teremtettek, közepén a mamutfa, amiről a gyerekek a Brachiosaurust etetik. Itt forgatták a Dilophosaurus támadását (kézibáb és távirányítású modell keveréke), itt vették fel a vadász Muldoon haláltusáját, akit egy Raptor (raptorbőrbe bújt bábos) ejt el, és itt készült az a jelenet is, ahol a gyerekek etetik a Brachiosaurust, amit nyaktól felfelé Winston életnagyságban megépített, és kábelekkel meg számítógéppel mozgatott.

A T-Rex két méretben

Október 27-re ütemezték a Tyrannosaurus Rex támadásának forgatását. A Warner stúdió óriási 16-os színpadán ott állt Winston 7 tonnás, 6 méter magas szörnyetege bevetésre készen. A jelenet esőben játszódik, és Winston nem számolt azzal, hogy a T-Rex habgumi bőre úgy szívja magába a vizet, mint a szivacs. A modell egyre nehezebben mozdult. Minden egyes jelenet után szárogatni kellett a szauruszt. "A víztől bizonytalanabb lett a mozgása, de szerintem nem baj, ettől csak életszerűbb" - mondja Winston. Spielberg is lelkesedett. Egyszer csak úgy döntött, hogy a film csúcspontján még egyszer beveti a T-Rexet: a látogatóközpontban kellett volna összecsapnia a velociraptorokkal. "Lehetetlen" - ellenkezett Winston. A csarnokjelenethez épített díszlet nem felelt meg, egyszerűen nem fért be a gyík az épületbe. De Spielbergnek mégis igaza lett: a számítógépes grafikusok simán bevarázsolták a T-Rexet a csarnokba, és ez ugyanolyan hiteles volt, mint Winston modellje. November 30-án, a hivatalos forgatási záróra előtt 12 nappal, 82 forgatási nap után csattant utoljára a csapó a Jurassic Park forgatásán.

Az utolsó simítások 

Most következett csak a munka dandárja az ILM-nél. A számítógépes animációval létrehozott szauruszokat, illetve azok fémvázát át kellett vinni a vászonra, be kellett húzni izmokkal és bőrrel, és be kellett illeszteni a filmbe. Spielberg közben már Lengyelországba utazott, hogy megkezdje a munkát a Schindler listája című filmjén. A Jurassic utolsó simításait tehát műholdas összeköttetésen keresztül felügyelte. Közben John Williams, a zeneszerző lankadatlanul dolgozott a film zenéjén, a hangtechnikusok pedig a dinókat hangolták. A Velociraptorok dühös libákként sziszegtek, delfinként csipogtak és dürrögtek, mint a darvak. A Tyrannosaurus Rex hangjához az elefánt, az aligátor, a pingvin, a tigris és a kutya hangját kutyulták össze. 1993. május végére az utómunkálatok is befejeződtek. Michael Crichton tizenkét év előtti látomása végre valósággá vált. Ismét a dinoszauruszok uralják a Földet, de legalábbis a mozijait.

FOLYTATJUK...